A megvilágosodás értékei

 

Kanto Tsukamoto Shonin 

Kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunk életében vannak gondok és problémák. Még abban az esetben is, ha a saját problémáink nagyon súlyosak, mások nem mindig értékelik ezeket ilyen súlyúnak. Ebben a helyzetben arra a következtetésre juthatunk, hogy „végső soron senki sem ért engem igazán!” Néha csalódottak vagyunk a problémáinkra adott reakciók miatt. Különösen akkor, ha úgy tűnik, nem törődnek velünk annyira, mint ahogy mi törődünk velük. Néha azonban hasznos lehet meghallgatni egy olyan személy véleményét, aki nem érintett közvetlenül a kérdésben. Azok, akik semleges terepen vannak, más nézőponttal rendelkeznek, és jobban fel vannak szerelkezve egy adott helyzet megítélésére és megértésére, mint mi. A te és a másik közti eltérő nézőpontok tehát eltérő nézetekből és egyéni értékekből fakadnak. 

A buddhizmus megtanít bennünket a bajok és szenvedések okainak megismerésére. Ezek oka végső sorban a tudatlanságunk és a tévedéseink. Ezért a buddhizmusban számos tanítás és gyakorlat található ezek megoldására, mint például a Nemes Nyolcrétű Ösvény: helyesen figyelni, helyesen mérlegelni, helyesen megérteni és így tovább. Ez a gyakorlat a megvilágosodás megértéshez is elvezet bennünket. 

A megvilágosodás tanításai tehát elvezetnek benneteket elképzeléseitek vagy nézőpontjaitok érleléséhez, és ennek eredményeként javítják életértékeiteket. Életértékeink fejlesztése azt jelenti, hogy az érettség során egyre jobban értékeljük a spiritualitást a materializmussal szemben. Ezáltal hajlamosak leszünk előnyben részesíteni a szellemi élvezeteket az anyagi eredetű örömökkel szemben. Csakúgy, mint a cseperedő gyerekek, akik végül felnőttekké válnak. Fiatalon a játékokból nyerik az örömüket, de ezek az örömök a kézzelfogható dolgokból folyamatosan láthatatlan dolgokká változnak át, mint például a művészet, a zene vagy a szellemi vagy spirituális élvezetek. Szeretnélek megkérni benneteket, hogy fontoljátok meg a megvilágosodás eme értékeit! 

Általában azt mondják, hogy a Buddha megvilágosodásának természete túl nemes ahhoz, hogy szavakkal kifejezhessük, mert a szavak korlátozottan képesek leírni a spirituális világot. Van egy kifejezés a Lótusz Szútrában: „Csak azok a Buddhák ismerik fel a világot, akik elérték a legmagasabb igazságot.” Bár még nem értük el a kellő megvilágosodást, érzékelhetjük a megvilágosodás állapotát. Ebből a célból számos kifejezés, leírás, jelző és példabeszéd is található a Lótusz Szútrában. 

E kifejezések egyike a „Tíz Létbirodalom” tanítása. Ez a tanítás az emberi elméről szól, amely folyamatosan, minden pillanatban, rendkívül összetett módon változik. A tanítás beazonosítja a megvilágosodás szakaszait is, amelyek az emberi elme egyes állapotaihoz kapcsolódnak. A tíz birodalom ezek szerint a következő: Pokollakók, Gaki (Éhes szellemek), Állatok, Emberi lények, Aszúrák (félistenek), Ninten (Istenek, Istennők), Shomon (Tanulás), Engaku (Megvalósítás), Bódhiszattvaság és Buddhaság. Hogy ezeket mélyebben megérthessük, képzeljük el, hogy minden birodalom különféle érzelmekhez kapcsolódik a következőképpen: A pokol a pokol elméjét fejezi ki, mint például a gyűlöletet és a szenvedést. A Gaki elméje a kapzsiságot, az egót és az önzést fejezi ki. Az állatok elméje ösztönös vágyat és a szégyenletes viselkedést. Az Aszura elméje haragot, féltékenységet és harcot, az emberi lény szeretetet, szomorúságot és megbánást. A Ninten (Isten és Istennő) elméje örömet és boldogságot, a Shomon elméje bölcsességet fejez ki. Engaku elméje az ürességet, a Bódhiszattva elméje türelmet, Buddha elméje pedig együttérzést fejez ki. 

Felfelé haladva elménk a Megvilágosodott Birodalmak felé közeledik; lefelé haladva pedig az elménk a Megvilágosulatlan Birodalmak felé közelít. Ha például gyűlölsz valakit, az elméd a pokol birodalmában helyezkedik el; ha dühös vagy, az elméd Aszura-ban van; amikor együttérzést mutatsz valakivel szemben, elméd a Buddha birodalmában helyezkedik el. Ily módon elménk mindig fel és le mozog a tíz birodalom között minden egyes pillanatban.  

Annak megállapításához, hogy melyik birodalomban vagy, keresd meg azt a szintet vagy birodalmat, amelyet leggyakrabban tartasz fenn, még akkor is, ha az elméd folyamatosan változik. Ez a birodalom jelenleg a megvilágosodásod szintje. Például, mivel emberek vagyunk, alapvetően az emberi birodalom szintjén helyezkedünk el. Ha azonban gyakran dühös vagy, panaszkodsz, fukar vagy önző vagy, akkor az átlagod az Ember és Gaki között lesz, vagy az Asura és az Állatok birodalma között. Ha már nem ragaszkodsz a dolgokhoz, és együttérzést mutatsz másokkal, akkor az átlagod a Buddha és az Engaku között lesz; vagyis a Bódhiszattva birodalmában fogsz elhelyezkedni, ami azt jelenti, hogy a megvilágosodásod szintje egy bódhiszattváé. Ez egy nagyon érdekes és értékes tanítása a Lótusz Szútrának, amelyet tehát „Tíz Létbirodalomnak” nevezünk. 

Sőt, a tíz létbirodalom mindegyikén belül van még „tíz birodalom”. A tíz birodalom alján lévő pokol elme magában foglalja a Buddha elmét vagy az Isten elmét. Az Emberi Lény elméje magában foglalja a Buddha elmét vagy a pokol elméjét is. Az állati elme magában foglalja a Buddha elmét és az emberi elmét is. Hiszed-e, hogy elménknek Buddha elméje vagy Isten elméje, vagy állati elméje van? És hogy egy állatnak emberi elméje vagy Buddha elméje van? Néha az ember úgy viselkedik, mint egy állat, aki szégyentelen viselkedést mutat, az állat pedig úgy reagál, mint egy ember. Néha találkozhatunk az emberi lények állati vagy pokoli részével, amikor brutális bűncselekményekről olvasunk egy újságban, vagy látjuk őket a tévében. Ennek ellenére a Lótusz Szútra azt mondja, hogy az embereknek, akiknek pokoli elméjük van, meg van a lehetőségük arra, hogy a Buddhához hasonlóan megközelítsék és végül elérjék a megvilágosodást. Ezt hívják „Buddha-természetnek”. Bár mindannyian vele születünk, ha nem ébresztjük fel, olyan, mintha egyáltalán nem is rendelkeznénk vele. A Lótusz Szútra gyakorlata és hite ennek a természetnek a felébresztéséről és ennek a természetnek a fejlesztéséről szól: elérni a megvilágosodást. 

Ennek a tanításnak a neve: „Jikkai gogu 十界互具: A tíz birodalom kölcsönös birtoklása”. Ez különféle ötleteket ad nekünk. Vegyük például a „szerelem” szót. A szerelem nagyon fontos tényező a kapcsolatokban. E tanítás szerint a szerelem nem létezhet egyedül. A szerelem több más érzelmekből áll, amelyek együttesen szerelmet alkotnak, mint például az öröm, szomorúság, remény, ego, tisztelet, harag, hódítás, kétség és gyűlölet. Ezért a szerelemnek megvan a lehetősége, hogy hirtelen gyűlöletként vagy haragként nyilvánuljon meg. A szerelem néha féltékenységként nyilvánul meg, ilyenkor az ego keveredik haraggal és kétséggel. Az öröm, az ego és a harag hatására a szerelem bántalmazóvá válhat. Ezt szem előtt kell tartanunk, amikor emberekkel beszélgetünk, hogy megértsük az emberek viselkedését. Ha nem tesszük, nem fogjuk tudni elviselni a mások váratlan érzelmi és egyéb változásait. 

Keserves tapasztalattal szembesültem a főtemplomunkban anélkül, hogy tudtam volna erről a tanításról. Életemben először jártam akkor a Minobu-san Kuon-ji főtemplomban. Mielőtt odamentem, elképzeltem, milyen lesz. Ez egy szent hely, ahol Nichiren Shonin élt élete utolsó kilenc évében, és sok embernek magyarázta a Lótusz Szútrát ezalatt az idő alatt. Valójában fantasztikus időszak volt egészen az elutazásom napjáig. Az utolsó napon mélyen meghatódtam, miután részt vettem egy délelőtti istentiszteleten a nagyteremben, és szerettem volna vásárolni egy ajándéktárgyat látogatásom emlékéül. Elmentem a buddhista tárgyakat árusító standhoz, ahol egyetlen hivatalnok zarándokok kiszolgálásával volt elfoglalva. Kiválasztottam egy emléktárgyat és beálltam a sorba. Sokáig vártam, mire rám került a sor. Letettem a kiválasztott ajándékot a pultra, mire az ügyintéző a cédulára mutatva felkiáltott: „Nem tudsz olvasni? Ez egy minta!” Abban a pillanatban összeszorult a szívem és az érzelmi szintem zuhanni kezdett. Amikor visszatértem saját templomomba, beszámoltam az esetről a mesteremnek, mondván: „A főtemplom egy szent hely. Hiszem, hogy azoknak, akik ott dolgoznak vagy élnek, jó embereknek kell lenniük, hogy megfeleljenek a hely szentségének.” Mesterem váratlan módon válaszolt: „Tévedsz.” Ez hihetetlen! Alig hittem a fülemnek. Rossz bánásmód áldozata lettem. Mesterem elmagyarázta: „Nem érted a tíz birodalom kölcsönös birtoklásának tanítását. Ez a tanítás azt mutatja meg nekünk, hogy az emberi elme folyamatosan változik, és megtapasztalhatja a poklot, a Buddha elmét vagy egy másik birodalmat, függetlenül a tényleges fizikai körülményektől. Akár szent helyről van szó, akár nem. Tegyük fel, hogy a pokol elmében volt (ami nem változtatja meg a fizikai hely természetét, ahol volt). Ha ezt tudtad volna, megvalósítottad volna ezt a tanítást, és a Buddha elmével hallgattad volna a szavait. Sajnos az a nyomorúságos igazság, hogy nem vetted észre, hogy magad is a pokolba estél. 

A megvilágosodáshoz való közeledésünk azt jelenti, hogy a Buddha tanításain keresztül kijavítjuk a nézőpontunkat, megújítjuk az elképzeléseinket és ápoljuk az életértékeinket. Az életben az állandó gondokat a mohóság „értékei” okozzák, amelyeket tudatlanságunk vagy tévedésünk ural. Azonban az az élet, amelyben egyáltalán nincsenek gondok, rossz is lehet. Ha a „Tíz Birodalom kölcsönös birtoklásán” alapuló boldog életünkre gondolunk, a boldogság magában foglalja a szenvedést, az önzést és még a nehézségeket is. Ezenkívül még a boldogtalanság is magában foglalja a boldogságot, a reményt és az örömöt. Ezért az igazi boldogság a kiegyensúlyozott vagy harmonikus boldogság, összhangban a buddhizmus másik alaptanításával – a „Középút” tanításával. 

Összefoglalva, a kiegyensúlyozott boldogság érdekében még a túlcsorduló boldogság mellett sem szabad visszaélnünk a boldogsággal, mert előbb-utóbb üresnek fogjuk érezni magunkat. Rendkívül rossz helyzetekben ne veszítsük el a figyelmünket az élet céljáról, és ne hagyjuk, hogy az elménk vadul ugráljon. Annak ellenére, hogy kihívásokkal és gondokkal nézünk szembe, emlékeznünk kell arra, hogy eljön az idő, amikor majd igazán boldognak érezzük magunkat. Ezt hívják igazi boldogságnak. 

Vannak, akik azt mondják, hogy a buddhizmus nem vallás, hanem életmód. Valójában a buddhizmus a bölcsességen keresztül mutatja meg nekünk, hogyan lehet megszüntetni életünk szenvedéseit. A Buddha tanításait tartalmazó szentírások együttesen „Szútra” vagy „O-Kyō” néven ismertek. A Lótusz Szútra az összes szútra következtetése; a végső tanítás. Szerencsések vagyunk, hogy ebben az életünkben találkozhattunk vele.